Az az ördögi körömlakk







 *A kép forrása: usatoday.com*

A tökéletes körömlakkozás titkát, már ősidők óta keresik a nők. Bevallom, én magam még nem jöttem rá, mert, akárhogyan is próbálkozom vele, a végére csak felidegesítem magam.
Na, az első néhány sor után rájöhettetek, hogy ez a bejegyezés most nem fog kardinális kérdéseket boncolgatni, szóval, akit nem érdekel a téma, most még nyugodt szívvel bezárhatja az ablakot. : )



Kezdjük egy kis történelmi ismerettel. A körömlakkot már i.e. 3000-ben is ismerték Kínában.  i.e. 600-ban uralmon lévő Csou-dinasztia idején az arany és az ezüst, később pedig a vörös és a fekete szín volt divatban az udvarházban. A Ming-dinasztia idején a körömlakk alkotóelemei a méhviasz, tojásfehérje, zselatin, növényekből kinyert természetes színezékek, és gumiarábikum (egyes akácfajok gumiszerű váladéka) voltak.
Az ókori Egyiptomban Nefertiti és Kleopátra is módfelett kedvelte a cicomázást. Érdekesség, hogy a társadalmi rangsorban való elhelyezkedés határozta meg a hölgyek körömlakkjának színét. Így az alacsony osztálybeli nők világosabb színeket, a magasabb osztálybeli nők pedig sötét, jobbára vörösesbarna színárnyalatot használtak.
Az Inkák a mai profik díszére válnának, a figurális festési technikájukkal (Sajnos a technikáról nincsenek feljegyzések csak képek). Kiváltképpen az állat motívumokat, például a sast kedvelték.
A ma is divatos Francia manikűr a 18. században jelent meg először Párizsban. Ekkortájt nem használtak színes lakkokat, ennek a divatja csak a 20. században tért vissza újra. 
Hozzá kell tennem, hogy Franciaországban sokan azért használtak körömlakkot, hogy elfedjék, koszos és/vagy besárgult körmüket. Ez éppen olyan volt, mint, amikor azért használtak parfümöt, hogy elfedjék az iszonyatos bűzt, ami belőlük áradt. Logika 0%!

 Kép forrása: smithsonianmag.com 

Az első modern körömlakk 1917-ben jelent meg a Cutex, connecticuti székhelyű vállalat terméke volt. Ez lényegében az autók karosszériájához használt magas fényű festék egy finomított változata volt. Ezek után már senki előtt nem kérdés, miért van az hogy a mai napig iszonyatosan büdös az összes körömlakk. Természetes anyagot csak nagyon kis százalékban tartalmaz!
A körömfestésben, és a sminkelésben az igazi nagy áttörést a filmipar hozta, amikor is a stúdiók átálltak a fekete-fehér filmekről a színesre. 


 
Kép forrása:uptownwirl.com

Az 50-es években a piros körömlakk hódított.
A színes filmgyártás során előtérbe került a smink, és a ruhák színe is. Mindenki a híres filmsztárokra akart hasonlítani, és a kozmetikai cégek hirtelen rettentően meggazdagodtak.
A 60-as években a pasztellszínek voltak divatosak.
A 70-es években a természetes hatású körömlakkozást részesítették előnyben.


Kép forrása:pinterest.com

A 80-as években visszatért a vörös körömlakk, de a fiatalok körében a neon színek és a fekete volt a legkedveltebb.
Az Mtv-n bemutatott videoklipek teljesen meghatározták az akkori fiatalok öltözködési és sminkelési stílusát.Ez még ma is így van, mutass valamit a Tv-ben és milliók fognak utánozni, vagy hinni neked...
A 90-es években a sötét bordó és a barnás árnyalatok voltak kedveltek.
A 21. századra eljutottunk odáig, hogy már a férfiak is használnak körömlakkot, sőt már léteznek kifejezetten nekik szánt termékek is. Elsősorban a Kínában élő (egyébként is különc ízlésről tanúskodó) férfiak használják előszeretettel ezeket a termékeket.
Én a magam részéről előnyben részesítem azt az úriembert, akinek ápolt a keze, és nincsen tövig lerágva a körme, és persze nem is piszkos a körme. De azt már nem biztos, hogy preferálnám, ha a férjemnek, akár csak átlátszó lakk csillogna a körmén...



A körömlakknak három fajtáját különböztetjük meg.
Alapozó lakk: Megakadályozza, hogy a színezett lakkok, kárt tegyenek a körmünkben, védelmet nyújt.
Fedőlakk: A színezett lakkrétegek felvitelét követően alkalmazzák, létezik fényesítő, védő és gyorsan száradó fedőlakk is.
Gél lakk: Tartósan, akár 2-3 héten át is hordható lakk, amit UV fénnyel kötnek a körömlemezhez. 
Nekem már volt gél lakkom, és baromira tönkre vágta a körmöm, és mikor eltávolítottam, az is fájt. Profi szalonban azért kíméletesen is el tudják távolítani, de a roncsolódás szinte garantált. Rendesen fájt a körmöm utána, érzékeny volt, és csak nehezen jött rendbe.

 Kép forrása:
 blogformbarby.blogspot.com

Ezen felül még nagy barátunk az körömlakklemosó, vagy más néven az aceton. Persze most már nem csak ez a vegyiparban általános oldószerként használt oldatot lehet kapni, hanem kíméletesebb termékeket is létrehoztak. Ezen belül külön lehet kapni körömlakklemosót műkörömhöz. De hozzá kell tennem a legtöbb lemosó szúrós szagú, és az illatosított változata meg annyiban különbözik, hogy hozzáadtak egy szintetikus gyümölcsillatot, ami még külön "kellemes" hatást kelt. Gyerekkoromban, mikor anyukám a konyhaasztalnál ülve elmélyülten körömlakkozott, el nem tudtam képzelni, mi lehet az a marha büdös folyadék, amit ilyenkor mindig használt, hogy leszedje az előző festés maradékát.


Szóval a történelmi ismeretek után szeretnék rátérni az én személyes problémámra. Tudniillik, tini-korom előtt rágtam a körmöm, és ez a nővérem többször rávilágított, hogy ez mennyire undorító szokás. Így mire középiskolás lettem, sikeresen le is szoktam róla, és olyan hosszú körmöket növesztettem, hogy azok inkább voltak karmok. Abszolút nem zavart, a körömlakkozási procedúra, és a legvadabb színeket is bevállaltam.
De úgy tűnik az évek múlásával, valami elveszett bennem (vagy csak simán megöregedtem), mert most egészen kínzónak találom azt az időt, amíg a körömlakkom szárad. Már eleve erőnek-erejével kell rávennem magam, hogy egyáltalán nekiálljak a műveletnek. A manikűrözésre szánt időt nem sajnálom, de a festést már sokszor kihagyom. 
Hozzáteszem, attól, hogy nem festem rendszeresen a körmöm, nem jelenti azt, hogy nincsen vagy 20 különböző körömlakk a fiókomban, mert nyilvánvaló, hogy mindig vásárolok egy szép színt, ha meglátom valamelyik drogériában. Csak éppen használni nem fogom… Ez egy olyan anomália, amit csak a nők érthetnek meg, a férfiak ne is próbálkozzanak vele.

 Kép forrása: pinterest.com

Tehát, ha valahogy rá is veszem magam, hogy kilakkozzam a körmöm, akkor két problémával szembesülök. 
Az egyik, hogy a bal kezemen mindig szebb a festés, mert jobb kezes vagyok. A másik pedig a végtelenül hosszú száradási idő.  Tudom, hogy már lehet kapni extra gyorsan száradó körömlakkot is, de állítom, hogy az egész egy nagy hazugság.
Ugyanis, ha lefekvés előtt vagy 2 teljes órával kifestem a körmöm, és látszólag már megszáradt, akkor is biztos lehetek benne, hogy mikor felkelek, benne lesznek a párna nyomai.
 Most vagy hason fekve a kezemet előre nyújtva széttárt ujjakkal kéne aludnom, vagy egyáltalán nem is kéne aludnom úgy 24 órán keresztül, hogy nehogy elrontsam a festést. : ) Elég ritka, hogy olyan lakkot találok, ami egy rétegben tökéletesen szép fed, ezért a száradási időt az is lassítja, hogy esetenként 2-3 réteg kenek fel.

Kép forrása: stylecaster.com

Persze van olyan, amikor már festés közben kiveri nálam valami a biztosítékot. Mert minden tökéletes, erre a kisujjam lakrétegét elkenem valahogy, moshatom le, de amikor hozzáérek a vattához, annak kis szálai beletapadnak a többi körmömbe is, vagy pedig a vattán lévő körömlakklemosó feloldja, mondjuk a mutatóujjamon lévő lakkréteget. Ilyenkor még szoktam tenni egy utolsó próbát, de az is előfordul, hogy leszedem az egészet, és újabb hosszú hetekig nem nyúlok a körömlakkhoz.
Egyébként azt meg tudja valaki mondani, hogy azok a lakkok miért nem akarnak lejönni a körmünkről, amikben csillogó kis színes lapocskák vannak? Mert azt a fajtát komolyan mondom, kész kínszenvedés lemosni, és a végén kapargatnom kell zuhanyozás közben, abban a reményben, hogy a víztől felpuhul a lakk. A lábujj körömlakkozásba most inkább bele se akarok menni, mert az még szintén egy csodálatos dolog, amikor a festék befolyik a körömágyadhoz, és hiába mosod ki azonnal, kész megszínezte a bőrt…

Mindeközben a neten ezer és ezer ötlet terjeng a szuper festési technikáktól kezdve a hogyan szárítsd meg a lakkod másodpercek alatt, mindenre találsz megoldást. Elméletben! Mert a gyakorlatban kipróbálva, már rájövök, hogy sem a kézügyességem nincs meg ezekhez, sem pedig a türelmem. Szóval én azt hiszem a körömlakkozás titka az, hogy ha profikra bízza az ember, de az ugye meg nem olcsó. Szóval én szerintem továbbra is küzdeni fogok ezzel a problémával, és addig is szorgosan veszem magamnak a felesleges, de csodaszép színű lakkokat…

Forrás: wikipédia, pumpkin-paradise.com

Kategória: 1 megjegyzés

1 megjegyzés:

Kaláris írta...

a történeti része érdekel, így bukkantam a blogra.

preferál: előnyben részesít. a szó, amit keresel: tolerál, tudomásul vesz, elnéz.
a sas motívum érdekes, de honnan tudod, hogy profi, ha nem maradtak fent róla emlékek? honnan tudsz róla egyáltalán? itt nagyon hiányzik egy forráslink ...
ami még zavar, hogy a lakk kifejezést használtad akkor is, amikor pusztán körömfestésről beszélhetünk, hiszen 1917 előtt nem létezett sem a termék, sem a szó.

Megjegyzés küldése