Nem is olyan régen még kisgyerek voltam. Ez persze nem igaz sajnos,
hiszen a 80-as évek már régen elmúltak, de a gyerekkori emlékeim még ma is
élénken élnek bennem.
Azok, akik akkor születtek, nőttek fel, amikor én is, talán az utolsó
tagjai egy olyan generációnak, akik még igazán tudtak játszani.
Nem állítom, hogy a mai gyerekek képtelenek lennének élvezni bármilyen
játékot is. De lévén hogy manapság egyre nagyobb befolyásoltság alatt állnak az
internet nyújtotta lehetőségek, és a számtalan videó játék hatására, bizony
feledésbe merülnek azok a régmúlt szórakozási lehetőségek, amiket anno egy
társasjáték tudott nyújtani.
Elmerülve gyerekkorom emlékeiben, megpróbáltam felidézni, hogy mivel is
játszottam a testvéreimmel együtt, na megy a nagymamámmal, aki sok esetben jobban élvezte a társasozást, mint mi. Esős délutánokon kihordtuk a játékok
repertoárját a nagy étkezőasztalra, és egymást meggyőzve próbáltunk érvelni a
kedvenc játékunk mellett. Mondanom se kell, legtöbbször a Gazdálkodj okosan! nyert. : ) De én a Varázsfazékért is odavoltam. Igazából olyan sok mindennel lehetett
akkor játszani, hogy nehéz lenne mindent felsorolni, és biztos vagyok benne,
hogy egy-két dolog ki is fog maradni ebből a cikkből.
De én most mégis arra kérlek titeket, hogy tartsatok velem az utazásra,
ami során felelevenítem gyerekkorom társasjátékait.
Remélem, mosolyt tudok csalni az arcotokra, ahogy titeket is magával
ragad a sok nosztalgikus érzés. Az is lehet, hogy akad majd köztetek olyan, aki
meglepetten kiált fel: Ez nekem is megvolt! Akkor kezdjük is…
Már egészen kicsi kortól kezdve számtalan társasjáték állt a rendelkezésére
a családoknak, hogy az óvodás gyerekeket is kellő mértékben tudjanak szórakozni,
esetenként fejlődni is.
Nekem személyes nagy kedvencem volt a Tarka Kocka társasjáték. A mi játékunk doboza hamar elrongyolódott,
azt bizonyítva, milyen sokszor vettük elő. Úgy emlékszem, nagyon szerettünk
vele játszani, és hatalmas ujjongásban törtünk ki, ha sikerült színes labdát
gurítanunk.
Kép forrása: galeriasavaria.huA színes, állatformákkal díszített játéktáblán körben, kis kockákban: virág, alma, gomba, pillangó, napocska és tarka labda motívumokat nyomtattak. A játék tulajdonképpen egy egyszerűsített Ki nevet a Végén társasjáték volt. A lényege az volt, hogy az oldalsó mezőről, ahova a bábukat helyeztük, eljussunk a célba. A dobókockán nem számok voltak, hanem a táblán körberakott motívumok egyike.
Kép forrása:
retrojatekmuzeum.hu
Aki tarka labdát gurított, még egyszer dobhatott a kockával. Ha két
játékos azonos mezőre lépett az a játékos, aki elsőként állt ott, kiesett. A
játékba visszakerül úgy lehetett, ha az illető által gurított kocka felső
lapján a virág motívum látszott.
***
Szintén nagyon sokat játszottam a Keresd
A Helyét! Ismerkedés a tárgyakkal, környezetismeret óvodásoknak
társasjátékkal. Ez egy fejlesztő játék volt kifejezetten óvodások számára, amit
3-6 éves korig ajánlották. Nem csak otthon, hanem az óvodában is megvolt ez a
játék, és a kedvenc ovónénimet bármikor rá lehetett venni a játékvezetői
szerepre.
Kép forrása:antik.vetera.hu
A játék során, minden résztvevő kapott egy ábrákkal ellátott nagyobb
lapot. Erre a lapra kellett elhelyezniük a kis kártyákat, melyek mindegyikén
azonos ábrák voltak, mint a nagy kartonlapon.
Kép forrása:
retrojatekmuzeum.hu
A játékvezető összekeverte a fedőkártyákat, majd a képes felével lefelé
elhelyezte őket az asztalon. Egyszerre egy kártyát húzott fel mindig. A gyerekeknek
meg kellett nézniük, hogy a nekik kiosztott lapon szerepel-e a kártya.
Jelentkezéssel jelezték, ha igen. Miután megkapták a kártyát, a megfelelő
helyre kellett tenniük a lapon, közben meg kellett nevezniük az adott tárgyat,
vagy személyt, és el kellett mondaniuk, mit tudnak róla. Az a játékos győzött,
akinek először sikerült lefednie a lapját a képekkel.
***
A Szabályosan közlekedj! is előkerült néha, bár bevallom, én nem annyira élveztem,mert nem voltam benne ügyes. Ez
inkább Tamásnak, az ikertestvéremnek volt érdekes. Mert nyilván ő már kis ovis
korától kezdve betéve tudta az összes KRESZ táblát, az én érdeklődési köröm meg
akkortájt a babákra központosult. Egyébként ez is egy tipikus játszva nevelő
társasjáték volt.
Kép forrása: licit.hu
A játék célja a közlekedés alapszabályainak megismerése, és jelzőtáblák
egy részének megtanulása. A szokásos bábukat, ezúttal műanyag autók váltják fel.
Kockadobással haladhattunk előre, betartva a forgalom szabályait, és egy adott pontra
érve kérdés kártyát húzhattunk. A kártyán feltüntetett jelzőtábla funkcióját
kellett megmondani.
***
Gyerekkorom egyik legkedveltebb társasjátéka minden bizonnyal a Ki nevet a végén! volt.
Szerintem egyszerű számokban már nem is lehet mérni, hányszor próbáltuk
meg legyőzni egymást az ikertestvéremmel, véresen komolyan véve a játékot.
Persze a vereség sosem esett jól egyikünknek sem, de abban a reményben, hogy
talán a következő játékban majd én nyerek, bármikor készen álltam a visszavágóra.
Ezt a játékot az 1960-as évektől kezdve lehetett kapni Magyarországon, és máig töretlen népszerűségnek örvend. A játék neve egy régi szólásra utal: „Az nevet legjobban, aki utoljára nevet”. A társasjáték egy korai kiadására Ne nevess korán! Néven volt ismert. Többfajta játéktáblával is árulták, nekünk a nagyinál ez a fajta volt meg, ami a képen is látható.
Kép forrása: retronom.hu
Minden játékosnak 4 db színes bábúja volt; piros, sárga, barna,
rózsaszín, kék, zöld színű. Ezeket a bábukat a játéktáblán kívül lévő körre
kellett helyezni, melynek színe megegyezett a bábuk színével. Dobókocka
segítségével lehetett haladni a játékmezőn. A lényeg az volt, hogy elsőként juttassuk el a bábuinkat a tábla közepén lévő célba. A bábut akkor tehettük a
táblára, ha hatost dobtunk, később a játék során dobott hatos dupla gurítást
ért. Akinek a bábuja egy olyan mezőn állt, ahova egy másik játékos is rálépett,
kiesett a játékból, és kezdhette elölről az egészet. Az évek során különböző
szabálymódosítások léptek életbe. Ilyen volt például:
* Ha egy
adott mezőn két bábuval is álltunk, akkor nem lehetett leütni a tábláról, és
átugorni sem lehetett.
*A startmezőre kilépett bábu lehet ütés ellen védett.
*Nehezítés, ha a házba csak pontos kockadobással léphetünk be. Ilyenkor
lehet úgy játszani, hogy a szükségesnél nagyobb szám esetén a bábu nem lép,
vagy elmegy a házig, de onnan kifelé haladva fejezi be a lépését.
***
A Lóverseny társasjátékkal, a
nagymamámnál játszottunk sokat. A mamám fánkot sütött nekünk, vagy szilvás
gombócot, a kis konyhát, ahol az étkezőasztal is helyet kapott, betöltötte a
finom illat, és amíg mi arra vártunk, hogy megtömhessük a hasunkat, gyakran
ezzel a társassal múlattuk az időnket. Külön érdekesség volt, hogy a bábuk
mindegyike, egy a lován ölő zsokét mintázott meg.
Kép forrása: olx.hu
Mindegyik játékos választott egy színt magának, majd a hozzá tartozó
figurát a rajt feliratú mezőre helyezte. A játékosok egy dobókocka segítségével
haladtak a táblán. Annyit léphettek a bábujukkal, amennyit dobtak a kockával.
Ha az akadállyal jelölt mezőre léptek kimaradtak egy körből. A vizesárok
mezőnél vissza kell mennünk a starthoz. A játékot az nyerte, aki először ért a
cél mezőre.
***
Szintén a nagyinál játszottunk az Élve
Fogd el! nevű társassal. Nem emlékszem rá, hogy mi valaha is kaptunk volna
ilyen játékot, ezért bizonyára valamelyik idősebb unokatestvérem hozadéka
lehetett. (Sosem derült ki). A
szabályzat eltűnt, mire mi felfedeztük a kanapé alatti tároló dobozban, ezért
egészen sokáig nem tudtuk hogyan kéne vele játszani, míg aztán egyszer egy
gyerekzsúron vendégeskedve mi is rájöttünk, a titok nyitjára, miután az
ünnepelt elővette ez a társast. Megjegyezném, hogy nem volt ez volt a
legegyszerűbb játék a földön, mert csak a sakkból ismert ló lépésben lehetett a
haladni a táblán.
Kép forrása: retronom.hu
A játék célja az volt, hogy minél több pontot gyűjtsünk össze a
különböző állatok befogásával. A játékmezőn huszárlépésben lehetett haladni, de
olyan mezőre nem lehetett lépni, amin egy vízesés, homokvihar vagy szakadék
képe volt.
A képeket úgy lehetett megszerezni, ha ráléptünk az adott mezőre. A
játékban összesen 80 állat szerepelt, minden állatképnek más értéke volt.
* 100 pontot ért a zöld kártyán lévő marabu vagy a krokodil
* 200 pontot ért a narancssárga kártyán lévő zerge vagy a vidra
* 300 pontot ért a piros kártyán lévő strucc vagy a varacskos disznó
* 400 pontot ért a kék kártyán lévő kenguru vagy a kafferbivaly
* 500 pontot ért a lila kártyán lévő víziló és a gorilla
* 600 pontot ért a barna kártyán lévő a jegesmedve vagy a grizzly
* 800 pontot ért a szürke kártyán lévő tigris vagy az afrikai elefánt
* 1000 pontot ért a szintén piros kártyán lévő oroszlán
A játék akkor ért véget, amikor a résztvevők befogták az összes állatot. Ezután megszámolták a kártyalapjaik értékét, és az volt a nyertes, akinek a legtöbb pontot gyűjtötte össze.
***
A nővérem 5 évvel idősebb nálam, és az ő egyik gyerekkori tárasával még
mi is tudtunk játszani. Igen sajnos minden tartozék már nem volt meg teljesen,
de még egészen használható állapotban tartotta meg nekünk a Postás játékot. Ez a társas annyira
retro, hogy az eredeti forgalmazási ára 99Ft volt! A játék kiegészítőjeként
borítékokat, utalványokat és bélyegeket, is mellékeltek. Az társas 8 éven
felüli gyereknek szólt.
Kép forrása: retronom.hu
A játékot a start mezőnek megfelelő holló képről kellett kezdeni. A
táblán lévő nyíl irányának megfelelően kockadobás segítségével haladtak a
játékosok. A játékot nehezítette, hogy a különböző színű mezőkre lépve,
„feladatot” kellett teljesíteni.
* Ha piros négyzetre léptél ajánlott levelet kellett
kézbesítened, és egyszer kimaradtál a dobásból.
* Aki a zöld négyzetre lépett valaki csomagot kézbesített,
még egyszer dobhatott, de az utat visszafelé kellett megtennie.
* Ha valaki
piros körre lépett, azt jelentette, hogy
elvesztette a rábízott küldeményt, és büntetésből vissza kellett mennie a start
mezőre.
A játékot az nyerte, aki legelsőként ért vissza a hollóhoz, de erre a
mezőre, csak pontos dobással lehetett rálépni, így ha többet dobtál visszafelé
kellett lépned az adott mezőről.
***
Azt hiszem, bizton állíthatom, hogy szinte nem volt olyan magyar gyerek,
akinek a játékos polcáról hiányzott volna, a Gazdálkodj okosan! Nekem ez volt a kedvenc játékom, és azért
szerettem a legjobban, mert jó hosszú volt. Mindig izgatottan vártam, mi lesz
majd az első bútordarab, amit meg tudok vásárolni. Rendszerint a nővérem volt a
kasszás, és ördögi vigyor ült kép az arcára minden alkalommal, ha valamelyikünk
büntetést fizető mezőre lépett. Sosem zavart minket, hogy az játék hosszú
órákon át tartott, mert bármikor felmerült bennünk a társassal való játék
olthatatlan vágya, rögtön A Gazdálkodj okosan! került elő.
Érdekesség, hogy a játék
elődjét a két világháború között játszották, és a politikai tiltás ellenére
nagyobb társaságok verődtek össze, hogy eme bűnös szenvedélynek hódoljanak. A
hatvanas években előrukkoltak a kezdeti játék „erkölcsösebb” változatával, és
így született meg a Takarékoskodj okosan!, későbbi népszerűbb nevén a
Gazdálkodj okosan!
A játékot a mai napig lehet kapni, de a táblán
egykoron szereplő ábrákat már megváltoztatták. Az emberek többségének szép
emlékei fűződnek ehhez a játékhoz, így aki teheti, a régi verziót próbálja
megvenni, ahol az egyes mezőkön a Corvin áruházra, vagy a Margit szigetre
lehetett lépni. De moziba, színházba, vidámparkba is el lehetett jutni a játék
segítségével.
A legelső játékokban még nem volt televízió
készülék, sem sporteszközök, de volt lyukas kétfilléres, mint fizetőeszköz.
Forrás: retronom.hu
A játékot mindenki 20.000.- Ft-tal kezdte, amit 5.000, 1.000, 100, 50,
20, 10 forintos címletekben lehetett kiosztani.
A start mezőn áthaladva 2000.- Ft-ot, a mezőn megállva 400Ft-ot kapott a
játékos.
A táblán végighaladva minden mező alatt találtál egy szöveges részt.
* 1-es
mező: Szemeteltél, fizess 50.- Ft büntetést!
* 14-es
mező: Szövetkezeti lakásépítés! Ha van már elegendő pénzed, fizess be a
pénztárnak 30.000-Ft-ot és a hátralévő 40.000.-Ft-ot körönként 2000.-Ft-os
részletekben törlesztheted.
* 25-ös
mező: Vidám Parkban tartózkodtál, elköltöttél 200.-Ft-ot.
* 31-es
mező: Húzz egy szerencsekártyát
*A szerencsekártyán többek között a TOTÓ-n 12-es találatért járó
6000.-Ft-os jutalom is.
***
A Varázsfazék nevű
társasjáték volt az egyetlen, amit még a Gazdálkodj okosan-nál is többször
játszottam a testvéreimmel. Emlékszem, hogy a játékban található egy-két
receptkártyával járultunk oda az éppen ebédet főző édesanyánkhoz, és esdekelve
kértük, hogy legközelebb rántott húst süssön nekünk. Egyszerűen megunhatatlan
volt számunkra ez a játék, bár már nem emlékszem. Az évre már nem emlékszem,
mikor kaptuk, de az biztos, hogy apu hozta nekünk.
Kép forrása: retronom.hu
A játékot 4 személy tudta egyszerre játszani, és minden bábu egy kis
kukta figura volt.
A játéktáblán elhelyezkedett egy ABC bolt, egy zöldséges és egy húsbolt.
A játék lényege az volt, hogy az általad kihúzott étel receptjének
alapján meg kellett vásárolnod a hozzávalókat, és elsőként kellett célba érned.
A táblán kockadobás segítségével lehetett haladni, az egyes
élelmiszereket az adott mezőre lépve tudtad megvásárolni. A játék menetét
gyorsította:
* Ha az
autó mezőre léptél, mert akkor egy barátod a RÉPA 208 SL típusú gépkocsiján
gyorsabban elvihetett az ABC üzletbe. Egyéb esetben gyalogosan kellett
megtenned az utat, és egy jelzőlámpával is meggyűlhetett a bajod.
* A boltba
a dobás után léphettél be, és ott tetszőleges irányban haladhattál.
* Ha patkó,
hetes, vagy lóhere mezőre léptél, akkor szerencsekártyát vehettél fel, amit a
soron következő boltban, egy-egy ingyenes élelmiszerre válthattál be.
* A
karalábé kutyát tanácsos volt elkerülni, ugyanis ezen a mezőn elveszíthetted az
egyik árudat, ami miatt vissza kellett menned a boltba, hogy újra megvásárold.
* A szakácsvizsga
és a mérleg mezőn kötelezően meg kellett állnod.
* A vízcsap
mezőn is kötelezően meg kellett állnod, amire csak pontos dobással tudtál
eljutni.
A játék érdekessége volt, hogy a receptek valódiak voltak. Tehát, ha valaki
elég ügyes volt hozzá, el is készíthette az adott ételt.
A kártyákon szereplő receptek magyar, angol (a mi játékunkban német)
nyelven is le voltak írva.
Minden élelmiszerről kis kártyákat találhattál a dobozban, és játék
közben azt is megtanulhattad, melyik boltban kell megvásárolni a margarint, és
melyikben a paradicsomot.
A kérdéskártyákon lévő talányokra egy idő meg lehetett tanulni a
választ, így megtudhattad mi az a Hamburger, vagy hány deka egy közepes fej
vöröshagyma.
***
A Police 07 nevű játékot még
olyan 9-10 éves koromban kaptam, és meg kell mondanom, hogy egyáltalán nem
voltunk szellemileg eléggé érettek hozzá, hogy kellőképpen tudjuk értékelni a
játékot. Éppen ezért csak egy-két alkalommal vettük elő, aztán szépen feledésbe
is merült.
Kép forrása: jofogas.hu
A játék során a rendőröknek meg kellett találniuk Dr Faktort, aki az Interpol elől elmenekülve Budapesten bujkál. A szökevénynek keresztül-kasul kellett utaznia Budapesten, mindezt „láthatatlanul”, ennek megfelelően az ő bábuja átlátszó műanyagból készült. A rendőröknek metró, taxi és busz segítségével kellett őt üldözni a játéktáblán, ami részletesen ábrázolta Budapest úthálózatát. Mindenkinek útinaplót kell vezetnie, és ki kell találni, hol lehet Dr. Faktor. A játék akkor ér véget, ha a rendőrök az összes utazási lehetőségüket elhasználták vagy sikeresen sarokba szorították a bűnözőt. Mivel egy olyan személyt kell követni, akit nem lehet látni, a szabályzat szerint annak a játékosnak, aki a műkincsrabló bűnözővel játszik, bizonyos időközönként fel kell fednie a tartózkodási helyét. Egészen pontosan a 3., 8., 13., 18. Lépésnél, illetve a játék legvégén.
***
A Kérdezz felelek! társast a kilencvenes évek közepe felé kaptuk meg. A Tv-ben is mutatott népszerű játék funkciója az ismeretszerzés volt. Elég sokat játszott vele a család, mindenki szerette.
Kép forrása:
retrojatekmuzeum.hu
A játék célja az volt,
hogy bizonyos információk birtokában (kérdezni kellett), kitaláld a kártyán
szereplő híres személyt, földrajzi helyet, élőlényt, tárgyat, nevezetes
évszámot, fogalmat…
A személyeknél,
élő, vagy korábban élt, esetleg kitalált személy ugyanúgy előfordulhatott Pl:
Petőfi Sándor, Mickey egér
Helyek esetében
országokat, városokat, hegyeket, folyókat, tengereket, természeti vagy
mesterséges képződmények kellett kitalálni Pl: sivatag, nemzeti park
Tárgy: Minden
emberi kéz által előállított (zsebkendő), vagy a természetben előforduló dolog (kagylóhéj)
számításba jöhetett.
Fogalom: Bármilyen
elvont gondolat eszme Pl: szabadság, szerelem, súlytalanság, intelligencia
A táblán dobókocka
segítségével lehetett haladni, és, ha lóherét ábrázoló mezőre léptünk, kérdés
kártyát kellett felhúznunk.
***
Kép forrása: olcsoo.hu
Az évek elteltével, mikor Magyarország is nyitottabb lehetett az őt
körülvevő nyugati kultúrára, sok Hasbro
társasjáték került haza hozzánk, így az Egérfogó,
Szellemkastély (egy csodálatos,
sötétben világító mini koponya is járt a játékhoz, úgyhogy ezt néha minimális
fénynél játszottuk és így nekem kicsit ijesztő volt), is bekerült a szórakozási lehetőségünk repertoárjába.
Kép forrása: babaszoba.hu
Az Egérfogó játék, egy jó nagy asztalt kívánt meg, mert sok hely kellett
hozzá, hogy felépítsük az egereknek szánt csapdát. Egyébként nagyon izgalmas
játék volt.
Kakuk tojásnak számított Giggle
Wiggle(Riszáló százlábú) nevű játék,
a Torpedó, a Hungry Hippos (Éhes vízilovak), a Ki kicsoda (Who is who), mert ezekhez nem kellett dobókockát
használni.
Kép forrása: kreativjatek.hu
Ha jól emlékszem ezek közül a Ki
kicsodát nyaralásokra is magunkkal vittük, és nagyon sokat játszottunk
vele. De nekem úgy rémlik, hogy a mién német nyelvű volt, és ezért a nevek
között is olyanok voltak, mint a Bernard vagy a Sandra. Szerintem ezt aputól
kaptuk, aki azokban az időkben Németországban dolgozott.
Kép forrása: minitoys.hu
A Giggle Wiggle egy zenélő és
mozgó százlábú volt, ami minden kezében egy színes golyót tartott. Ez ügyességi
játéknak számított, mivel az volt a dolgunk, hogy egy csipesz segítségével,
leemeljük a golyókat, és összegyűjtsük az azonos színűeket. Az édesanyák lelki
békéjének megőrzése érdekében, a játékgyártók úgy készítették el a százlábút,
hogy az órák múlva már idegesítővé váló zenét le lehetett kapcsolni, és így
hangtalanul mozgott.
A Torpedót nem
élveztem annyira, mert sosem voltam benne szerencsés, de mivel volt egy fiú
testvérem is, ezért gyakran elő kellett venni a játékot.
Kép forrása: tarsasjatekok.hu
Meg kell még említenem a klasszikus Amőba társasjátékot is, amit az
iskolában egyszerűen papíron játszottunk, de otthon már előkelő módon ehhez is
volt társasunk. Az egyik játékosnak piros, a másiknak sárga korongokat kellett használnia a játék során, megjegyezném az esetek 90%-ban veszítettem.
Magyar vonatkozásban a Malom
volt az egyik olyan játék, amit dobókocka nélkül játszottunk, de ettől még
társasjáték volt, a Memóriajáték,
illetve a Dominó is rengetegszer
került elő, és ugyebár ezekhez is szükség volt min. 1+ főre, hogy
szórakoztató legyen.
Kép forrása: anitk.vatera.hu
Egy Logikai játék (Az igazi nevére már nem emlékszem, ha valakinek még rémlik, szóljon), biztosan ismerős lesz másoknak is. A
lényeg az volt, hogy az egyik játékos felállított egy színsort, 5 darab színes
kis leszúrható műanyag kis tartozékból (mi akkoriban szakszerűen izé-nak hívtuk ezeket). Majd eltakarta, és a másik játékosnak
ki kellett találnia a helyes színsort. Sokban hasonlított a torpedó játékhoz. A
táblán oldalt, fekete vagy fehér kis pöcökkel kellett jelezni annak a színnek a
helyét, amit eltaláltunk már.
Kép forrása: argep.hu
De sokat játszottunk a Roulette játékkal is, mert mi már akkor is menőztünk, és nem vetettük meg a szerencsejátékot. : )
Nektek megvolt ezek közül bármelyik játék is? Ha van kedvetek hozzá,
írjátok le az emlékeiteket egy-egy játékkal kapcsolatban ide a megjegyzéshez. :
) Nagyon kíváncsi vagyok, nektek milyen kincseket rejtett a gyerekszobátok.
*A retró játékok folytatása hamarosan jön...
2 megjegyzés:
A színes kis pöckökből álló játéknak, ahol ki kellett találni a letakart színeket Mastermind, vagy magyarul Mesterelme volt a neve, még ma is kapható, ill. letölthető okostelefonra, tabletre.
A Lóverseny játékban nem annyit léphettek, amennyit dobtak. Mert a kockák oldalain színek voltak és amilyen színt dobtál, a következő olyan színt tartalmazó mezőre léphettél - Már ha jól emlékszem, 35 éve nem játszottam vele :D
Megjegyzés küldése